Üdvözöllek Hont Nem Hivatalos Oldalán
Ösidők óta lakott hely
Az Ipoly menti kis község ősidők óta lakott hely. Korát a régészek 8000 évesre becsülik. A Hunt és Pázmány nemzetség ősi fészkét még Géza fejedelem idejében alapították. A faluban Hunt vezér, a falu melletti Kukucska hegyen pedig Pázmány épített várat. Ezek a várak a XIII. században elpusztultak.
Ízelítő falutörténetéből :
A község és környéke a Hont-Pázmán nemzetség ősi birtoka volt, melyet a Géza fejedelem idejében hazánkba jött Hont vezér alapított, aki a mai község északi területén fából, gerendából várat épített körülbelül a X-XI. Század fordulóján.
A várról közelebbi adatunk nincsen.
A vár első okleveles említése "Castrum de Hunt" alakban II. Endre 1219-ben kelt oklevelében történt, amikor a király megerősíti Herwint, Rudger fiát, bizonyos Hont vármegyei föld birtokában, mely földet még Imre király vett ki a honti vár birtokából és adományozott Rudger comesnek. Később egy 1246-ban kiadott oklevélben szerepel "Castri nostri Hunth" néven, és ekkor IV. Béla király Miklós, Detre fiának, a Hont vártól felmentett Balassagyarmat földjét adta cserébe a Lipót vármegyében levő Újfalu, és Palugya birtokokért. Amikor IV. Béla 1256-ban Péter honti várjobbágynak viski részbirtokáért cserébe átadta a honti várhoz tartozó Ság földjének felét, akkor a vár seregének parancsnokaként Boleszlót említik. 1358-ig sokszor említik a várat, de mindíg úgy, hogy a király egy-egy várbirtokot eladományoz. 1284-ben maga Hont falu is magánbirtokba kerül, ebből nyilvánvaló, hogy a vár végleg elveszti jelentőségét.
A várnak különösebb szerepe nem volt, és a XIII. század végén minden jelentősségét vesztve elpusztult.
1972-ben Nováki Gyula végzett a várban ásatásokat.
A középkorban Hont vármegye székhelye volt.
A település az egyik legelső magyar vármegye, (Nagy-) Hont központja volt, a földvár a 10—11. század fordulóján épülhetett. Feltehetően az egykori megye és a település névadója a Géza fejedelem idején Gizella királyné kíséretében Magyarországra érkező Hunt lovag volt, aki a Szent István uralkodása alatt kiépülő vármegyerendszerben eredetileg egy nagyobb, északi terület ura lehetett. E területbe tartozhatott Gömör és Nógrád vármegye területe is, melyek azután az új megyék megszervezésével önállósultak, kettészelve (Nagy-) Hont, vármegyét Hontra és Kis-Hontra.
A 13. században többször említik hadnagyát
Udvarbíráját, de a tatárjáráskor sikeresen ellenálló várak között nem szerepel. A régészeti ásatások tanúsága szerint a várat tűz pusztította el, és a legkésőbbi előkerült leletek 13. századiak. Tehát lehet, hogy a földvár a tatárok támadásakor pusztult el, lehet hogy néhány évtizeddel később, de többé nem épült fel. Területét azonban a falu elfoglalta, és napjainkban is sűrűn be van építve lakóházakkal.
